Kedves Látogatók!

Sajnos ezen az oldalon egyre nehézkesebb a frissítés ezért egy új oldalra kerül át a tartalom egy része. A hangzóanyagok maradnak továbbra is itt, de minden egyebet igyekszem átvinni az új oldalra:

https://mrszabocsalad.blogspot.com/

Évtizedek alatt több generáció személyes Ismerősévé vált az ország legaktuálisabb, ügyes-bajos dolgait kibeszélő Szabó család. Major Anna dramaturg azonban Igazi vérrokon, a család ősanyja - az 1959-es első adás óta.
- Ennyi év alatt az egész stáb külön kis családdá forrott. Nehéz időkben indult A Szabó család, és most sincs másképpen. A lehetőségekhez képest az egyszerű emberek gondjait-bajait szólaltatjuk meg, hogy úgy érezzék a hallgatók: velük is megtörténhetett volna. Elegáns dolog lenne azt mondani harminchárom év után, hogy unom, de mivel hétről hétre készül a felvétel, ez arra késztet engem is, hogy kövessem a politikai, kulturális, sporteseményeket, vagyis benne éljek az életben. Sok visszajelzést kapunk, hogy azért szeretik hallgatni a műsort, mert megmondja az igazat. Mégis sokszor ellentmondásosan kezelik: vállrándítással, gúnyos félmosollyal beszélnek róla.

Népszerű, a közönség szereti, az alkotók, a színészek szívesen csinálják, ugyanakkor sokan a művészetet kérik számon. Az elvárással van a baj. Színdarabokhoz, rádiójátékokhoz mérik, ami más műfaj, mélyebb jellemrajzra van lehetősége, egy egész történetre, a kezdettől a katarzison át a lezárásig. A Szabó család viszont egy be-fejezetlen folyamat, a saját műfajában kell megmérettetnie. S a külföldi családsoroza-tokat ismerve, vagy televíziós testvérét, a Szomszédokat figyelve, nem kell szégyenkeznünk. Remélem, a hallgató az új műsoridőben is kitart majd mellette: januártól - vasárnap délutánonként hallgathatják.

-Ilyen időt rabló, aprólékos munka mellett mi másra jut ideje, energiája?
- Mostanáig az irodalmi művek rádiós feldolgozásának, az adaptációs rovatnak voltam vezetője. Azért a múlt idő, mert az új szervezetben egy nagyobb drámai műhely keretein belül fogunk működni. Hangjátékok, folytatásos regények „hangba öntésén” dolgoztam. Hadd említsem meg Fejes Endre Vonó Ignácát, amit szeptemberben megismételnek.
A véletlen úgy hozta, hogy eltérő értelmezésnek lehettünk tanúi a bemutatáskor. Bár a felvételt mi korábban készítettük, mégis azonos időben volt a rádiós és színpadi premier. A színház a darab tragikomikus élét hangsúlyozta Kiss Manyi és Garas Dezső főszereplésével, nálunk Latinovits Zoltán és Ruttkay Éva a zsörtölődő szerelmes¬pár történetét szólaltatta meg. A színházi közvetítésekbe is próbáltam rádiós furfangot csempészni. így a látvány hiányát nemegyszer az pótolta, hogy a darabban játszó színészek a stúdióban maguk kommentálták a közvetítést. Hangmúzeumi anyagok, színháztörténeti emlékek rögzítődtek így. Mai írókkal most indítottuk újra a Derűre is derű sorozatot, amelyben kis humoros, szatirikus írások, hangjátékok hallhatók. De azt még nem tudjuk, mi lesz a széria sorsa, amikor az új mű-sorszerkezet „beindul”.

(SZÁDECZKY)

1991.09.15. Kurír. Műhelymustra. Major Anna. Gyermeke - az egész Szabó család.

A rádióban

Harmincnyolcadik hete játssza a rádió „ A Szabó-család” című folytatásos játékot, hetenként kétszer is sugározva egy-egy epizódot. Harmincnyolcadik hete, tehát majdnem háromnegyed, éve hallgatják, sok százezren a nyugodt-bölcs Szabó bácsi,

Kedves rajongók, biztos sokan hallottatok róla, hogy anno a Szabó család hangjátékot egy ideig párhuzamosan a sorozattal együtt megjelentették írásos formában is. Ezt most sikerült megszereznem. Több kilónyi újság. Lassan elkezdem beszkennelni. De az igazi érték az lenne, ha digitalizálva felkerülhetne az oldalra. Nekem van erre megfelelő programom. Aki érez magában erőt, kitartást hogy segítsen nekem ebben kérem jelentkezzen az mrszabocsalad@gmail.com címen. A részleteket egyeztetjük!

Nyolcvanöt éves korában váratlanul elhunyt Liska Dénes író, dramaturg, a Szabó család "atyja"; az első magyar folytatásos rádiós hangjáték útjára indítóját szerda este érte a halál.
Liska Dénes Budapesten született 1927. június 26-án. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakának elvégzését követően pályáját a Vígszínházban kezdte, majd 25 éven keresztül a József Attila Színház vezető dramaturgja volt. Nevéhez fűződik az első magyar folytatásos rádiós hangjáték, a Szabó család útjára indítása 1959-ben, a családregény-sorozatot szerzőtársaival 40 éven keresztül írta hétről hétre.
Alsó sor balról: Liska Dénes, Mednyánszky Ági, Moór Mariann, Balogh Erzsi, Major Anna. Felső sor balról: Tahi József, Zenthe Ferenc, Benkő Péter, Detre Annamária, Kardos Zoltán, Meixler Ildikó, Balázsi Gyula és Gáspár Imola, a Magyar Rádió Szabó család című rádióműsor szereplői. A rádiójáték 1959. június 30-án került először adásba, a 2000. adást 1997. október 14-én sugározták.Fotó: Czimbal Gyula
A József Attila Színháztól való távozása után a Magyar Televízió Ifjúsági osztályán gyermek- és ifjúsági műsorokat szerkesztett. A Magyar Televízió szórakoztató osztályának vezetőjeként ment nyugdíjba. Több könyve jelent meg: a Fiúk! Fel a fejjel! című a cserkészéletről szól, a Zárt ajtók mögött címűben Bajor Gizi rejtélyes halálát dolgozta fel, írt a nemzet atyjáról Deák Ferencz az anekdoták tükrében címmel, a Szabó család történetét pedig a Papa, Mama, meg a többiek című kötetében írta meg.

Utolsó könyve A szerelemgyerek, egy jellegzetes családtörténet, amely a 20. század válságokkal, háborúkkal terhes világában felnövő gyermek, fiatalember útkereséséről szól. Könyvei és számos hangjátéka mellett kitalálta a gyerekeknek szóló telefonmese szolgáltatást, amelyet 55 éven keresztül szerkesztett, rendezett. A mesékből válogatás jelent meg CD-n és könyvben Drótmesék címmel.

Ez itt a Magyar Rádió történetének leghosszabb teleregényének a Szabó család emlékoldala. Az oldal célja, hogy emléket állítson ennek a hangjáték sorozatnak, és összegyűjtse azokat a hallgatókat, akik szerették ezt a hangjátékot. Néhány rész meg is hallgatható a sorozatból. Szívesen fogadok bármilyen anyagot, ami a sorozattal kapcsolatos a mrszabocsalad@gmail.com címre Szabó család tárggyal. Kellemes időtöltést kívánok az oldalon! Az oldal 2010. június 18-tól újraindult, a korábbi regisztrációk törlődtek ezért kérem a korábbi tagokat, ismét regisztráljanak. Kisesebb szünet után mivel az előző szolgáltató ingyenes tárhelye megszűnt, ezért 2012. márciusában ismét elindulhatott ezúttal az atw tárhelyén az oldal.

Gyermekkoromban sosem értettem, hogy hívhatnak valakit majorannának - és akkor én meg miért nem lehetek Villám Will, ennyi erővel. Előre elnézést kérek Major Annától, tudom, a legtuskóbb dolog valakinek a nevével viccelődni (én pl. Leveske voltam), de akkor is ide kívánkozik az akkori csodálkozás emléke, hiszen a Szabó családhoz nehéz nem érzelmileg közelíteni. A névhez még csak annyit, sosem értettem, miféle foglalkozás lehet az a dramaturg - de anynyira, hogy el sem tudtam képzelni, pedig hangzásának idegensége miatt nálam egy ideig versenyben volt az űrhajós, a meteorológus és a kukás szakmákkal.

2007 májusban véget ért a rádiós családregény, amely 1959 óta 2500 epizódon át mesélte-mesketélte egy képzeletbeli, egyszersmind roppant népes família történetét. Visszatekintésünkben e korszakokon átívelő műsorszámot parentáljuk.



Majd' fél évszázados története során nemzeti kincsnek és megőrizendő hungarikumnak éppúgy megtették már, mint veszélyes ízlésrombolásnak vagy épp erényügyi ponyvának. Ám ha a Szabó család színvonala, művészi értéke körül a kezdetektől fogva tart is a disputa, az aligha lehet kétséges, hogy a műsorfolyam kordokumentum, a kádári Magyarország valóságos bédekkere.